Barion Pixel

Ápolt belek, pozitív gondolatok

Napjaink életmód- és diétatanácsaiból nem hagyhatjuk ki a mikrobióta mindennapi ápolását, gondozását.

Az emberi testben kialakuló mikrobaközösségek közül kiemelkedik a bélrendszer, mert mai ismereteink szerint az összes baktériumsejt 90%-a itt található. A számos külső és belső hatáshoz alkalmazkodó mikrobióták egyensúlyi állapota, illetve annak felbomlása eredményezhet kóros funkciókat és betegségeket (autoimmun betegségek, diabetes mellitus, elhízás, rheumatoid arthritis, sclerosis multiplex, a neurotranszmisszió zavara, gyulladásos betegségek, a bélagy tengely kapcsolata és betegségei).


A mikrobióta többsége a vastagbélben kolonizált és érzékenyen reagál a gazdaszervezet életciklusainak változására, a legdinamikusabb változásokkal a gyermekkorban. A bélflórának 2/3-a az, ami egyéni és időbeli variabilitást mutat és mindössze 1/3-a stabilan közös bennünk. Ennek eredményeképpen az egyéni bélflóra meglehetősen individuális, ami megnehezíti azt, hogy megállapítsuk, mi az egészséges változat. Mindezen fenntartások ellenére megállapítható, hogy az optimális bélflóra jellemzője a fajok magas fokú, stabil diverzitása. Ezt a stabilitást és diverzitást olyan külső tényezők, mint a stressz, helytelen diéta és számos gyógyszer (például antibiotikumok, szteroidok és nem szteroid hatású gyulladáscsökkentők, protonpumpa-inhibitorok) előnytelenül befolyásolják, amely állapotot dysbiosisként tart számon az irodalom.


Dysbiosisban megbomlik a gazdaszervezet és a mikrobiótafajok közötti szimbiotikus kapcsolat. Az eredménye ennek lehet elhízás, diabetes, asthma, irritábilis bél szindróma, krónikus fájdalom, depresszió és autizmus.
A dysbioticus bélflóra számos mechanizmussal károsan befolyásolhatja a szervezet, kiváltképp az agy homeosztázisát. Az agy élettanába és a manifesztált viselkedésbe a mikrobióta beleszólhat a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszeren, a vagusidegen keresztül, valamint a neuroendokrin és neuroimmun folyamatok közvetlen befolyásolásával. Minthogy a bélflóra és az immunrendszer kapcsolata szoros, ezért elmondható, hogy minden olyan patológiás állapotban, amikor krónikus alacsony szintű gyulladás zajlik a háttérben, a mikrobiótától pozitív vagy negatív hatások várhatók.
A kommenzálisflóra számos élettani funkciót tölt be, alapvető tápanyagforrást, vitamint biztosít, a gyomor-bél rendszer integritását segíti és immunrendszerünk érettségét akár 80%-ban determinálja. Ugyanakkor a normális agyfunkcióhoz is hozzájárul összetett hatásaival. A mikrobióta vonatkozásában az irodalom előszeretettel beszél agy-bél tengelyről, amelyben „bottomup” és „top-down” interakciót egyaránt feltételeznek. Ennél sokkal elaboráltabb Szabó Attila és Rajnavölgyi Éva (18) BIG T-je (brain-immun-gut triangle), amely egy egyenlő szárú háromszög csúcsaihoz rendelt agy-bél-immunrendszer között a háromszög oldalai mentén kölcsönös, oda-vissza interakciót feltételez, és egyik interakciót sem rendeli a másik alá.


A humán mikrobióta egyensúlyzavarát jelentô dysbiosist a legeredményesebben olyan változatos, növényi rostokban gazdag étrenddel biztosíthatjuk, amely a mikrobaközösségek diverzitásfokát a lehető legmagasabban tartják. A rendkívül változatos táplálkozáshoz nem csak a sokféleség, hanem a rotáció is hozzátartozik, azaz időről-időre változtassunk a növényi összetevők sokféleségén, lehetőleg ne fogyasszuk mindennap ugyanazt a diétás összetevőt. Ráadásul a mikrobióta gazdagítása nem csak az étrend alapján biztosítható, hanem a szabad levegőn, a természetben való tartózkodással is. Például ismert, hogy kertészkedés után másnap új talajeredetű fajok jelennek meg a bélflórában, amelyek pozitívan hatnak az egészségre. Tehát, egy korszerű diétás étkezési tanácsadás a zsír, szénhidrát, fehérje és vitaminok, valamint esszenciális komponensek figyelembevételén túlmenően a pro- és prebiotikus, valamint e két anyagot együttesen tartalmazó szimbiotikus összetevőkre is kell, hogy fókuszáljon.

Horváth Norbert  gastro coach

Shopping Cart
Scroll to Top