A fordulópont akkor érkezett el, és azután vált igazán sikeressé ténykedésem, mikor megtanultam egy új szemléletet, egy méregtelenítési módszert – Dr. Josef Jonáš módszerét – és annak elméletébe, majd gyakorlatába jól beleástam magam.
A szemléletváltás lényege az volt, hogy a tüneteket nem felszámolandó, elfojtandó problémaként kell felfogni, hanem a belszervek – bőrön, mint méregtelenítő felületen keresztüli – tisztulásaként. Azaz nem krémekkel, gyulladáscsökkentőkkel, szteroidokkal visszafojtani, hanem támogatni ezt a folyamatot, természetesen kontrollált körülmények között.
Az ekcéma ugyanis a test méregtelenítő törekvése arra, hogy megvédje a létfontosságú szerveket a betegségtől.
Meg kell állapítani tehát – és ez műszeres vizsgálattal lehetséges –, hogy mely toxinok (élők, élettelenek), mely szervekben halmozódtak fel, majd ezek tisztulását kell segíteni, tudatosan kivezetve pl: a széklet, vagy a vizelet irányába.
A leggyakoribb méreganyagok, melyeket a háttérben találtam kis gyermekeknél: nehézfémek (pl: higany, kadmium), vegyszerek (pl: dioxin, gyógyszerek, tartósítószerek), ételérzékenység de a műszerrel kimutathatóak a következményesen megtelepedő kórokozók (baktériumok, gombák), illetve a háttérben meghúzódó érzelmi terheltségek is.
A szemléletváltásnak, a módszernek, és a Joalis készítményeknek köszönhetően szaporodik az ekcémával sikeresen kezelt betegeim száma.
Zárásként felhívnám a figyelmet arra a tévedésre, mely szerint az ekcéma „kinőhető”. Az esetek java részében a tény, hogy megszűnnek a bőrtünetek, sajnos azt jelzi, hogy a szervezet nem képes már a bőr felé tisztulni, így a belső szervek toxinterheltsége előbb-utóbb betegséghez vezet (igen gyakran asthmatikus tünetekhez).