Bélügyi jelentés: a mikrobiom

A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet.

Hippokratész már időszámításunk előtt írt a bélrendszer jelentőségéről, a betegségek kialakulásában. Arra azonban egészen a 21. századig kellett várnunk, hogy a tudomány a baktériumok betegségeket okozó hatásán túl meg- és felismerje a jótékony baktériumok szerepét egészségünk megőrzésében. A genetikai vizsgálatok ugrásszerű fejlődésével pedig még többet tudhatunk meg a mikrobiom fontosságáról.

A bélrendszerben több, mint 100 milliárd mikroorganizmus – baktérium, vírus és gomba – él. Ezeket együttesen bélrendszeri mikrobiótának nevezzük. A mikrobióta sejtekből áll, a sejtekben pedig megtalálható a DNS, aminek egy meghatározott szakasza a gén. A mikrobióta sejtjeinek génállományát nevezzük mikrobiomnak.

A bél-mikrobióta számos, az egészséget fenntartó, erősítő funkciót lát el. Egyebek között közreműködik a kórokozó baktériumok megtelepedésének kivédésében, azáltal, hogy fizikai gátat alkot, illetve antimikrobiális anyagokat képez. Fokozza a bélrendszer immunrendszerének hatékonyságát, védi a bélnyálkahártya épségét. Háromszoros védőfalat jelent: a fizikai gát, a veleszületett immungát és az adaptív immungát. A bélflóra mindhárom elemmel komplex módon kapcsolatban van. Bizonyos mértékig részt vesz azoknak az anyagoknak az emésztésében, amelyek ellenálltak a fiziológiás emésztésnek. A kiegyensúlyozott, jól működő bél-mikrobióta kulcsszerepet tölt be a hatékony emésztésben, sőt egyes vitaminok iránti szükséglet kielégítésében. A bél-mikrobióta metabolikus folyamatainak eredményeként rövidláncú zsírsavak termelődnek, amelyeket a vastagbél- és a májsejtek használnak fel. A mikrobiális ökoszisztéma zavara (dysbiosis) számos kórfolyamat kialakulását segítheti, főképpen a szisztémás, vagy lokális gyulladásokat, éppen a mikrobiom és az immunfunkciók kapcsolata következtében.

A bélbaktériumok összetétele az emberi viselkedésre, az agyi funkciókra is hatással van. A kutatók szerint a viselkedés befolyásolása is az említett anyagcsere melléktermékek hatására következik be. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változások pedig így az egész szervezetre hatással lesznek. Megnő a funkcionális bélbetegségek, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia kockázata.

Ha nem tápláljuk megfelelően a belek falát bélelő sejteket, akkor nem tudják megvédeni a szervezetünket a külvilágból érkező káros anyagokkal szemben sem. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Idővel a bélfal károsodik, áteresztővé válik, így olyan anyagok is átjutnak rajta és a keringésbe kerülnek, amelyek különböző betegségeket okozhatnak.

Shopping Cart
Scroll to Top