Egészségre nevelés

Fontos feladatnak tartjuk a gyermekekben elősegíteni a belső motiváció kialakulását az egészségvédő, egészségmegőrző magatartáshoz, hiszen mai felgyorsult, egészségünket számtalan rizikótényezővel veszélyeztető világunkban erre kétségtelenül szükség van.

Az egészségmagatartás egyik legfontosabb tényezője a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás, mely a testre és a lélekre is rengeteg pozitív hatással bír, melyek a prevencióban is kitűnően hasznosíthatók. Sajnos felgyorsult világunkban erre kevés lehetőség adatik, hiszen egyre gyorsabban nő azon egyének száma, akik munkájuk következtében inaktív, úgynevezett „ülő” életmódot folytatnak, ennek pedig komoly népegészségügyi következményei vannak. A kisiskolás korú gyermekeknél még nem jelentkeznek jelentős mértékben ezek a problémák, a serdülőkor felé haladva azonban egyre inkább a rizikómagatartás felé haladnak a fiatalok. Ezért kiemelkedően fontos a gyermekekben kialakítani a belső motivációt az egészségmagatartáshoz, hogy egész életüket ez a szemléletmód vezérelje.

Az egészséges életmód receptjét sokan megfogalmazták már. A megfelelő mozgás, egészséges, minőségi étkezés és a lélek harmóniája azonban nem mindenki számára egyszerű, elérhető, érthető és kivitelezhető. Erre is megszülettek a megfelelő szakember képzési rendszerek, iskolák, melyek útmutatást tudnak nyújtani a pozitív változás irányába. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mennyire fontos szerepe van a sportnak az egészségmegőrzésben. A társadalom egyik legnyomasztóbb gondja a lakosság egészségi állapota, annak minősége. Az Európai Unió, és azon belül Magyarország lakosságának egészségügyi mutatói nem éppen pozitív irányt mutatnak a fejlődésben. Joggal foglalkozhatunk azzal a kérdéssel, hogy vajon a jövő generációi számára tudunk e pozitív példát mutatni, tudjuk e befolyásolni az életminőségük pozitív irányba történő elmozdulását.

A mai magyar oktatási rendszer nem a legoptimálisabb a gyermekek egészséges testi és mentális fejlődéséhez. Gondolok itt a túl sok tantermi órákra, a sok tanórákon túli különórákra, korrepetálásokra, szakkörökre. (Sajnos ezen a pandémiás helyzet sem javított!)  És ezek általában nem a friss levegőn, szabad környezetben telnek, hanem tantermekben. Pedig ahhoz, hogy a gyermekek koncentrálni tudjanak a tanulásra akár 45 percen keresztül, többször kéne friss levegőt szívniuk, sokat kéne futkározniuk a szabad levegőn. Vekerdy Tamás pszichológus és író azt mondja, hogy egy gyereknek „4-5 órát üvöltve kéne a szabad levegőn töltenie ahhoz, hogy az agya elég oxigénhez jusson. Fogócskázzon, bújócskázzon, kidobósozzon, hintázzon, ugráló kötelezzen!” A pszichológus által felsorakoztatott mozgásos tevékenységeket meg lehet valósítani mind a testnevelés óra keretein belül, vagy akár szabadidős elfoglaltságként is. 

A sport fontos a fiatal generáció számára, mely megalapozza a testi, és lelki fejlődésüket. Az óvodából kilépve, az iskolakezdéssel már nemcsak a család befolyásolja a gyermekek gondolkodását. Fontos szerepet játszik életükben az új barátok és azok véleményei, szokásai, mely nagyban befolyásolhatják döntésükben. Az, hogy jó irányba indulhasson gondolkodásuk az iskola és a pedagógusok által közvetített értékek nagy hatással lehetnek későbbi cselekedeteikre. Középiskolás gyermekek személyiségfejlődésére már nagy hatással bír a sport és a sport által közvetített értékek. A sport egyik legfontosabb szerepe az iskolás korban az egészségmegőrzés mellett a mozgáskultúrájuk fejlődése, mindemellett utat mutat a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére, mellyel az egészségmegőrzés mellett új barátokra tehetnek szert, ezáltal kialakul a pozitív közösségi magatartás is. A fizikai aktivitás a mentálhigiéné, vagyis a mentális egészségfejlesztés egyik kiemelt eszköze is egyben. A testi és lelki egészség is szorosan összefügg az egészséges életmóddal, amely nem csupán az egészségmagatartást foglalja magában, hanem többek között az életproblémák hatékony megoldását is, és kihat az egészséggel kapcsolatos életminőségre. 

Horváth Norbert gastro coach

Shopping Cart
Scroll to Top