Ép test, ép lélek, eszenciális zsírsavak

A közmondás szerint „ép testben ép lélek”, de ennek a fordítottja még inkább igaz, a lelki egészség a testi egészség legfontosabb alapja.

Több kutatás is igazolta a depresszió és az omega-3 zsírsavak fogyasztása közötti összefüggést. 40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nő a szív- érrendszer eredetű halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó  eszkimók  körében  ez  a  betegség  szinte  ismeretlen.

Bebizonyosodott, hogy az omega-3 csoport a védőfaktor. Míg táplálkozástani kutatások szerint elődeink táplálékában az omega-3 és az omega-6 zsírsavak 1:1 arányban voltak találhatók, mára ez az arány 1:20-hoz közelít, vagyis a civilizált világ miközben látszólag túltáplált, omega-3 hiányban szenved, és ez

számos civilizációs betegség egyik oka lehet. Az arány ilyen mértékű eltolódásának több oka lehet, a legfontosabbak a táplálkozás megváltozásán kívül az omega-6 zsírsavakban gazdag olajok tömeges használata és az abraketetés elterjedése az állattenyésztésben. 

Epidemiológiai kutatások arra is rámutattak, hogy ahol magas a szív- érrendszeri halálozás, ott ugyancsak gyakori a depresszió, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott a depresszió is igen ritka. 

Az omega-3 csoportba tartozó zsírsavak hosszúláncú, többszörösen telítetlen, az emberi szervezet számára esszenciális zsírsavak. A csoport legfontosabb zsírsava, az alfa-linolénsav (ALA) számos növényi olajban megtalálható, gazdag benne a lenmag-, kender-, repce- és dióolaj. Ebből a vegyületből a máj képes előállítani a hosszabb szénláncú eikozapentaénsavat (EpA) és dokozahexaénsavat (DHA), azonban csak 5-15%-os hatékonysággal. Az átalakítás hatékonyságát tovább rontja a stressz, a különböző betegségek és az omega-6 csoportban gazdag olajok, pl. napraforgóolaj túlzott fogyasztása. A halhús, különösen a tengeri halak é a tenger gyümölcsei jelentős mennyiségű EpA-t és DHA-t tartalmaznak, ezáltal a legfontosabb omega-3 forrásnak tekinthetők.

Az omega-3 csoportba tartozó zsírsavak részt vesznek minden sejtmembrán felépítésében, különösen nagy arányban az idegsejtek membránjában – az agy száraz tömegének 20%-a többszörösen telítetlen zsírsavakból áll –, szerepet játszanak a szinapszisban  (DHA),  eikozanoidok  (lokális  hormonok)  keletkeznek belőlük,  ezáltal  gyulladásgátló  hatásúak  és  befolyásolják  az immunrendszer működését. Az eikozanoidok visszahatnak az idegrendszerre is.

Az omega-3 zsírsavak jótékony hatásúak asztma, allergia, ízületi  gyulladás,  sömör,  ekcéma  esetén,  javítják  a  koncentrációs képességet és a memóriát, a retina vérellátásának javítása által a látást. Antikarcinogén hatásuk elsősorban az emésztőszervi rákbetegségek esetén érvényesül. Omega-3 hiányt mértek hiperaktivitásban,  schizofréniában,  multiplex  sclerózisban  és  számos, korunkban felszaporodó testi betegségben, mint a szív- érrendszeri megbetegedésekben, allergiában és asztmában, autoimmun betegségekben vagy a prosztatarákban.

HIBBELN és SALEM (1995) fogalmazták meg először azt a hipotézist, hogy az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió és a szülés utáni depresszió kialakulásában. A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága közt szoros,fordított irányú kapcsolatot mutattak ki.Az USA-ban 24 kg az évente egy főre jutó tengeri eredetű táplálék, Németországban 13 kg, míg Japánban 73 kg. Ennek megfelelően  az  USA-ban  a  lakosság  3%-a,  Németországban  5%-a depressziós, míg Japánban csak 0,1%: a különbség harmincszoros-ötvenszeres.

A szerzők rámutattak, hogy az agysejtek egymás  közti  finom,  összehangolt  kommunikációja  DHA-ból  é sEpA-ból felépülő membránokon és receptorokon keresztül történik. Omega-3 hiány esetén e fontos sejtelemek a rugalmatlanabb omega-6-ból épülnek fel, s így az idegsejtek, s összességében  az  agy  működése  károsodik  (HIBBELN,  1998).  Ezeket  azeredményeket erősítették meg TANSKANEN és munkatársainak(2001) epidemiológiai kutatásai is.HIBBELN és munkatársai (2006) két éven át követték 33 depressziós betegüket, azt vizsgálva, vajon a felvétel napján a vérük-ben kimutatott omega-3/omega-6 zsírsav arány szerinti „Magas omega-3  szintű”  és  „Alacsony  omega-3  szintű”  csoportokba sorolás alapján előrejelezhető-e az esetleg bekövetkező öngyilkosság. A vizsgált két év alatt bekövetkező 7 öngyilkossági eseményből  (5  kísérlet,  2  végzetes)  hatot  az  „Alacsony  omega-3 szintű” csoportba soroltak követtek el.

Mivel a vér omega-3 tartalma  a  klasszikus  öngyilkossági  rizikófaktoroknál  (mint  pl.korábbi  öngyilkossági  kísérletek,  mániás-depressziós  betegség fennállása) is pontosabban előre jelezte az öngyilkossági veszélyt,a szerzők úgy vélik, az omega-3 kiegészítő kezelés fontos szerepet játszhat a jövőben az öngyilkosságok megelőzésében.

Egy 2004-es, japán orvosok által Kínában lefolytatott vizsgálatban pedig 100 öngyilkossági kísérletet elkövető és 100 balesetet  elszenvedett  összehasonlításával  ugyancsak  megerősítették,hogy  az  öngyilkossági  kísérletet  elkövetők  vérében  jelentősen kevesebb  omega-3  található.  Amikor  a  vér  omega-3  tartalma alapján négy csoportba osztották a vizsgált betegeket, a legalacsonyabb  omega-3-szintet  mutatók  közt  nyolcszor  gyakoribb volt az öngyilkossági kísérlet, mint a legmagasabb omega-3 szintet mutató csoportban.SILVERSés SCOTT(2002) vizsgálata szerint azok az emberek,akik több halat fogyasztottak, jobb közérzetről számoltak be.

Egy  ausztrál  kutatócsoport  depressziós  betegek  vizsgálatával már 1996-ban kimutatta, hogy minél alacsonyabb a vérben az omega-3, ill. minél magasabb az omega-6:omega-3 arány, annál súlyosabb a depresszió. EDWARDSés munkatársai (1998) igazol-ták, hogy depressziós betegek vörösvérsejtjeiben a kontrollokhozképest  alacsonyabb  az  omega-3  tartalom.  pEETésHORRIBON(2002) kontrollcsoportos kísérletben antidepresszáns kezelésrenem javuló betegek 69%-nál értek el gyógyulást napi 1 g EpA 12 hetes adásával. Ugyanígy szignifikánsan nagyobb javulást értek el depressziós pácienseknél omega-3 kiegészítéssel SUés munkatársai (2003) kontrollcsoportos kísérletükben.

Számos bizonyíték van arra is, hogy a szülés utáni depresszió összefüggésben áll az anyai  szervezet  omega-3  tartalmának  drámai  csökkenésével,ugyanis a magzat és a csecsemő agyának fejlődéséhez nélkülözhetetlen  omega-3  egyedüli  forrása  az  anya .A depresszió nyilvánvalóan nem azonos az omega-3 hiánnyal,de az omega-3 hiányos táplálkozás olyan agyműködési zavarok-hoz vezet, amelyek rontják a stresszel, veszteségekkel való megküzdés hatékonyságát és az így kialakuló tehetetlen állapot vezet el a depresszióhoz.

Az omega-3 kutatás a depresszió hátterében biológiai tényezőket feltételező elméletekkel is összhangban vannak,  ugyanis  számos  adat  igazolja,  hogy  a  szervezet  omega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotonin szintjével. Ez magyarázza az omega-3 hiány és az öngyilkossági hajlam kapcsolatát is, ugyanis az omega-3 hiánnyal együtt járó csökkent szerotonin szint impulzív és agresszív viselkedéshez vezet. Az impulzív agresszivitás nem csupán az öngyilkosságokban, de a gyilkosságokban is nagy szerepet játszik. HIBBELN(2001) összefoglalója bizonyítja, hogy az országonként eltérő gyilkossági statisztikák szoros kapcsolatot mutatnak a halfogyasztással. Egy börtönvizsgálatban pl. omega-3 alkalmazására 30%-kal csökkent az agresz-szív cselekmények száma a kezelt csoportban.

Horváth Norbert gastro coach

Shopping Cart
Scroll to Top