A közmondás szerint „ép testben ép lélek”, de ennek a fordítottja még inkább igaz, a lelki egészség a testi egészség legfontosabb alapja.
Több kutatás is igazolta a depresszió és az omega-3 zsírsavak fogyasztása közötti összefüggést. 40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nő a szív- érrendszer eredetű halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen.
Bebizonyosodott, hogy az omega-3 csoport a védőfaktor. Míg táplálkozástani kutatások szerint elődeink táplálékában az omega-3 és az omega-6 zsírsavak 1:1 arányban voltak találhatók, mára ez az arány 1:20-hoz közelít, vagyis a civilizált világ miközben látszólag túltáplált, omega-3 hiányban szenved, és ez
számos civilizációs betegség egyik oka lehet. Az arány ilyen mértékű eltolódásának több oka lehet, a legfontosabbak a táplálkozás megváltozásán kívül az omega-6 zsírsavakban gazdag olajok tömeges használata és az abraketetés elterjedése az állattenyésztésben.
Epidemiológiai kutatások arra is rámutattak, hogy ahol magas a szív- érrendszeri halálozás, ott ugyancsak gyakori a depresszió, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott a depresszió is igen ritka.
Az omega-3 csoportba tartozó zsírsavak hosszúláncú, többszörösen telítetlen, az emberi szervezet számára esszenciális zsírsavak. A csoport legfontosabb zsírsava, az alfa-linolénsav (ALA) számos növényi olajban megtalálható, gazdag benne a lenmag-, kender-, repce- és dióolaj. Ebből a vegyületből a máj képes előállítani a hosszabb szénláncú eikozapentaénsavat (EpA) és dokozahexaénsavat (DHA), azonban csak 5-15%-os hatékonysággal. Az átalakítás hatékonyságát tovább rontja a stressz, a különböző betegségek és az omega-6 csoportban gazdag olajok, pl. napraforgóolaj túlzott fogyasztása. A halhús, különösen a tengeri halak é a tenger gyümölcsei jelentős mennyiségű EpA-t és DHA-t tartalmaznak, ezáltal a legfontosabb omega-3 forrásnak tekinthetők.
Az omega-3 csoportba tartozó zsírsavak részt vesznek minden sejtmembrán felépítésében, különösen nagy arányban az idegsejtek membránjában – az agy száraz tömegének 20%-a többszörösen telítetlen zsírsavakból áll –, szerepet játszanak a szinapszisban (DHA), eikozanoidok (lokális hormonok) keletkeznek belőlük, ezáltal gyulladásgátló hatásúak és befolyásolják az immunrendszer működését. Az eikozanoidok visszahatnak az idegrendszerre is.
Az omega-3 zsírsavak jótékony hatásúak asztma, allergia, ízületi gyulladás, sömör, ekcéma esetén, javítják a koncentrációs képességet és a memóriát, a retina vérellátásának javítása által a látást. Antikarcinogén hatásuk elsősorban az emésztőszervi rákbetegségek esetén érvényesül. Omega-3 hiányt mértek hiperaktivitásban, schizofréniában, multiplex sclerózisban és számos, korunkban felszaporodó testi betegségben, mint a szív- érrendszeri megbetegedésekben, allergiában és asztmában, autoimmun betegségekben vagy a prosztatarákban.
HIBBELN és SALEM (1995) fogalmazták meg először azt a hipotézist, hogy az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió és a szülés utáni depresszió kialakulásában. A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága közt szoros,fordított irányú kapcsolatot mutattak ki.Az USA-ban 24 kg az évente egy főre jutó tengeri eredetű táplálék, Németországban 13 kg, míg Japánban 73 kg. Ennek megfelelően az USA-ban a lakosság 3%-a, Németországban 5%-a depressziós, míg Japánban csak 0,1%: a különbség harmincszoros-ötvenszeres.
A szerzők rámutattak, hogy az agysejtek egymás közti finom, összehangolt kommunikációja DHA-ból é sEpA-ból felépülő membránokon és receptorokon keresztül történik. Omega-3 hiány esetén e fontos sejtelemek a rugalmatlanabb omega-6-ból épülnek fel, s így az idegsejtek, s összességében az agy működése károsodik (HIBBELN, 1998). Ezeket azeredményeket erősítették meg TANSKANEN és munkatársainak(2001) epidemiológiai kutatásai is.HIBBELN és munkatársai (2006) két éven át követték 33 depressziós betegüket, azt vizsgálva, vajon a felvétel napján a vérük-ben kimutatott omega-3/omega-6 zsírsav arány szerinti „Magas omega-3 szintű” és „Alacsony omega-3 szintű” csoportokba sorolás alapján előrejelezhető-e az esetleg bekövetkező öngyilkosság. A vizsgált két év alatt bekövetkező 7 öngyilkossági eseményből (5 kísérlet, 2 végzetes) hatot az „Alacsony omega-3 szintű” csoportba soroltak követtek el.
Mivel a vér omega-3 tartalma a klasszikus öngyilkossági rizikófaktoroknál (mint pl.korábbi öngyilkossági kísérletek, mániás-depressziós betegség fennállása) is pontosabban előre jelezte az öngyilkossági veszélyt,a szerzők úgy vélik, az omega-3 kiegészítő kezelés fontos szerepet játszhat a jövőben az öngyilkosságok megelőzésében.
Egy 2004-es, japán orvosok által Kínában lefolytatott vizsgálatban pedig 100 öngyilkossági kísérletet elkövető és 100 balesetet elszenvedett összehasonlításával ugyancsak megerősítették,hogy az öngyilkossági kísérletet elkövetők vérében jelentősen kevesebb omega-3 található. Amikor a vér omega-3 tartalma alapján négy csoportba osztották a vizsgált betegeket, a legalacsonyabb omega-3-szintet mutatók közt nyolcszor gyakoribb volt az öngyilkossági kísérlet, mint a legmagasabb omega-3 szintet mutató csoportban.SILVERSés SCOTT(2002) vizsgálata szerint azok az emberek,akik több halat fogyasztottak, jobb közérzetről számoltak be.
Egy ausztrál kutatócsoport depressziós betegek vizsgálatával már 1996-ban kimutatta, hogy minél alacsonyabb a vérben az omega-3, ill. minél magasabb az omega-6:omega-3 arány, annál súlyosabb a depresszió. EDWARDSés munkatársai (1998) igazol-ták, hogy depressziós betegek vörösvérsejtjeiben a kontrollokhozképest alacsonyabb az omega-3 tartalom. pEETésHORRIBON(2002) kontrollcsoportos kísérletben antidepresszáns kezelésrenem javuló betegek 69%-nál értek el gyógyulást napi 1 g EpA 12 hetes adásával. Ugyanígy szignifikánsan nagyobb javulást értek el depressziós pácienseknél omega-3 kiegészítéssel SUés munkatársai (2003) kontrollcsoportos kísérletükben.
Számos bizonyíték van arra is, hogy a szülés utáni depresszió összefüggésben áll az anyai szervezet omega-3 tartalmának drámai csökkenésével,ugyanis a magzat és a csecsemő agyának fejlődéséhez nélkülözhetetlen omega-3 egyedüli forrása az anya .A depresszió nyilvánvalóan nem azonos az omega-3 hiánnyal,de az omega-3 hiányos táplálkozás olyan agyműködési zavarok-hoz vezet, amelyek rontják a stresszel, veszteségekkel való megküzdés hatékonyságát és az így kialakuló tehetetlen állapot vezet el a depresszióhoz.
Az omega-3 kutatás a depresszió hátterében biológiai tényezőket feltételező elméletekkel is összhangban vannak, ugyanis számos adat igazolja, hogy a szervezet omega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotonin szintjével. Ez magyarázza az omega-3 hiány és az öngyilkossági hajlam kapcsolatát is, ugyanis az omega-3 hiánnyal együtt járó csökkent szerotonin szint impulzív és agresszív viselkedéshez vezet. Az impulzív agresszivitás nem csupán az öngyilkosságokban, de a gyilkosságokban is nagy szerepet játszik. HIBBELN(2001) összefoglalója bizonyítja, hogy az országonként eltérő gyilkossági statisztikák szoros kapcsolatot mutatnak a halfogyasztással. Egy börtönvizsgálatban pl. omega-3 alkalmazására 30%-kal csökkent az agresz-szív cselekmények száma a kezelt csoportban.
Horváth Norbert gastro coach