Fogantatás előtti méregtelenítés – Nehézfémek a szervezetben

A nehézfémszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma napjainkban. Antropogén folyamatok kapcsán a talajba, természetes és ivóvizekbe bejutó szennyezőanyagok, pl. különböző nehézfémek megjelenése, – komoly kockázattal jár. A táplálékláncba kerülve már kis koncentrációban is súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

Az ólom és kadmium nem alkotója az emberi szervezetnek. Megtalálható azonban a kerámiaedényekben, vízvezetékekben, konzervdobozokban, forrasztófémekben, festékekben. Sajnos egyre inkább az élelmiszerekben is előfordul, főként a salátában, zöldségekben. A növények, különösen a gabonafélék érzékenyek az ólomszennyezésre. A szarvasmarhák által elfogyasztott megemelkedett ólomszintű növényeken keresztül a tejbe is kerülhet ólom.

A felszívódó és vérben keringő ólom 90%-a a vörösvérsejtekhez kötődik. Lerakódhat a májban, a vesében és a csontokban. Az ólom kiürülése, kiválasztódása a szervezetből igen lassú folyamat, a széklettel és a vizelettel ürül csekély mennyiségben. A felhalmozódás során kialakult ólommérgezés rontja a férfiak nemzőképességét, izom- és csontfájdalmakat, emésztőrendszeri zavarokat, májpanaszokat, vérszegénységet, idegrendszeri panaszokat, illetve fáradékonyságot és ingerlékenységet okoz. Súlyosabb esetben göcsös fájdalmat vált ki az izmokban és az ízületekben, gyomorban és bélrendszerben. Az arc hamuszürke elszíneződését, súlyos vese és idegrendszeri tüneteket okoz, általános legyengülést és étvágytalanságot hoz létre.

A kadmium a legmérgezőbb elemek közé tartozik. Veszélyességét fokozza, hogy a vese visszatartja a szervezetben. A kadmium főleg a sárga festékekben, a dohányfüstben, a növényekben (mákban, gabonafélékben, gombában, tökmagban, rizsben) és állati eredetű élelmiszerekben, belsőségekben, halakban található meg. A tengerekből származó élelmiszerek kadmium szennyezettsége általában magasabb. A kadmium felszívódása a gyomor-béltraktusból igen gyors, lerakódása után a vesében és a májban még évek múlva is kimutatható. A kadmium felhalmozódása a szervezetben gyengíti az immunrendszert, akadályozza a vas anyagcseréjét, tüdőgyulladásra, tüdőtágulatra, a hörgők gyulladására, ízületi gyulladások kialakulására hajlamosít. Csontrendszer, idegrendszer és nyálkahártya károsító hatása is van. Felhalmozódása folyamán általános tünetei a fáradtság, ingerlékenység, szomjúságérzet fokozódása

Egy felnőtt szervezetben körülbelül 100 mg réz van, a szervezet egészséges működésének fenntartásához napi 2-3 mg rézre van szükség. A réz a szuperoxid- dizmutáz kofaktora a vörös vérsejtekben, így jelentős szerepet játszik a vérképzésben, valamint a szabályozás, a sejtlégzés és az enzimháztartás folyamatában is. Az ivóvíz megemelkedett réztartalma veszélyes lehet az egészségre. A rézmérgezés hemolitikus anémiát, hányást és hasmenést okozhat. A Wilsonbetegség a rézmérgezés specifikus tünetei mellett, együtt jár a máj, a vese és a központi idegrendszer rendellenességeivel

Szervezetünkben körülbelül 2-3 g cink van. A szervezet egészséges működésének fenntartásához napi 10-15 mg cinkre van szükségünk. A cink létfontosságú szerepet tölt be a vércukorszint-szabályozásban, ellenőrzi és szabályozza az anyagcsere-folyamatokat. Metalloenzimek szerkezeti elemeként részt vesz a nukleinsavak és a fehérjék szintézisében, ezáltal a növekedésben, sebgyógyulásban, valamint az inzulin térszerkezetének kialakításában. Megfelelő mennyiségben a természetes növekedés, a nemi fejlődés és a szaporodás folyamataihoz szükséges. Cinkhiány esetén csökken a szervezet ellenálló képessége, fokozott fáradékonyság lép fel. Serdülőkorban a reprodukciós szervekben okozhat fejlődési zavarokat. A cinkhiány elhúzódó sebgyógyulást, csökkent étvágyat, romló ízérzést, hasmenést, valamint bőrgyulladást okozhat. A cinkmérgezés levertséget, hidegrázást, köhögést, ízületi fájdalmakkal járó tüneteket okoz. Az ólom- és kadmium szennyezésnek kitett emberek számára különösen fontos a szervezet megfelelő cinkellátottsága, ugyanis segítségével csökkenthető az említett fémek toxicitása.

A gyerekek egyre gyakrabban születnek különböző bőrbetegségekkel, légzési vagy emésztési nehézségekkel. A viselkedési zavarokkal, agyi diszfunkciókkal küzdő gyerekek száma is egyre nő. Ráadásul tény, hogy minden hetedik pár hiába próbálkozik gyermekáldással. Az esetek 35%-ban a nőknél, 35%-ban a férfiaknál, a maradék 30%-ban mindkét félnél található probléma. Éppen ezért érdemes már a közös gondolatot követően tudatosan készülni az első perctől kezdve, hiszen így hosszú távon kevesebb nehézséggel nézünk szembe.

Horváth Norbert gastro coach

Shopping Cart
Scroll to Top