Intolerancia: A folsav

A folsav nagyban hozzájárul a lelki egészséghez és a boldogsághoz. A folsavhiány, illetve a folsav-felszívódási zavarok ugyanis jelentős mértékben hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához, ráadásul ezek a problémák azt is okozhatják, hogy az egyébként depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek nem érik el a kívánt hatást.

A depresszió kezelésénél, illetve lehetséges megelőzésénél a folsav egy bizonyos formája, az L-metilfolát bizonyult hatékonynak, ez ugyanis közvetlen hatással van a szerotonin-, dopamin-, illetve norepiefrin-termelődésre, vagyis azon neurotranszmitterek szintézisére, melyek a jó hangulatunkért felelősek.

Ez a vízben oldódó vitamin a B-vitaminok közé tartozik. Rendkívül fontos szerepe van a sejtek örökítőanyagának, a DNS és RNS szintetizálásában, illetve a hibáik kijavításában, így biztosítja, hogy az új sejtek is egészségesek, hatékonyan működőek legyenek. A vörösvérsejtek előállításában, a sejtosztódás támogatásában is szerepet játszik. A folsavnak nagy szerepe van az agyunk egészségének megőrzésében, kutatások szerint például a folsavtartalmú étrendkiegészítők szedésével javíthatóak a kognitív funkciók és a memória.

A folsav intoleranciáját veszélyes betegségnek tekintik, ami ekcéma, bronchiás asztma kialakulásához vezet. Az allergiás reakciók a B9-vitaminra igen ritkák, de ez az anyag az első három sav (folsav, aszkorbikus, szalicilsav) közé tartozik, amely gyakran akut immunválaszt vált ki.

A folsav intolerancia az immunrendszer hibás működése miatt keletkezik, amely idegen fehérjeként érzékeli az anyagot. Gyakran előfordul, hogy a tüneteket a B9 túladagolása váltja ki, amely egy pszeudoallergiának nevezett betegség.

A folsav enyhe allergiás reakciókat okoz:

  • az érintett személy bőrét vörösre váltja, majd allergiás kiütéssel fedi;
  • hólyagok alakulnak ki az epidermisz sérült területein, a beteg panaszkodik a viszkető bőrről, égő érzésről;
  • előfordulhatnak légzési problémák, szédülés, fejfájás.

Bár a folsav intolerancia nem annyira ismert és így kevésbé figyelnek rá, mégis – ahogy azt már sok esetben javasoltuk – érdemes önmagunk reakcióinak megfigyelésére koncentrálni, hiszen a testünk és lelkünk minden esetben üzen, csak sajnos sok esetben nem szánunk kellő figyelmet ezekre a jelekre.