A XX. század utolsó két évtizedében került a tudományos érdeklődés középpontjába a bélmikroflóra hatásának vizsgálata az emberi egészségre. Ma már általánosan elfogadott, hogy a bélmikroflóra több, mint ötszázféle, a szervezetünkkel szimbiózisban és mikroorganizmus, amely a szervezet homeosztázisának fenntartásában jelentős szerepet tölt be.
Az egészséges mikroflóra aktivitásának köszönhetően a vastagbél sokrét biokémiai funkcióval rendelkező emésztőszervként működik, amelyről régóta ismert, hogy az egyensúlyának felborulása esetén betegségek következhetnek be.
A kialakult bélflóra integritása tehát rendkívül fontos a szervezetünk számára. Jelenlétével és tevékenységével megakadályozza a patogén baktériumok megtelepedését. Gátolja a patogén baktériumok átjutását a bélfalon, ezzel megakadályozva más szervek fertzdését. Szabályozza a bélmotilitást. Az epesavak dekonjugációjával elsegíti az enterohepatikus körforgást. A koleszterint átalakítja coprostanollá, elősegítve kiürülését. Elsegíti az androgén és ösztrogén hormonok enterohepatikus körforgását. Gátolja a mucin lebontását. Stimulálja a bél immunrendszerét és az immunglobulin termelést. Serkenti különböző növekedési faktorok termelését. Szerepet játszik egyes vitaminok termelésében. Hatást gyakorol különböző gének expressziójára. Részt vesz a rövid szénláncú zsírsavak termelésében és átalakításában. Lebont néhány, az ember emésztőnedvei által nem emészthető szénhidrátot. A laktóz bontásával javítja a laktózintoleranciát. Lebontja a vastagbélbe kerül zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat.
A patogén mikroorganizmusokra toxikus anyagcseretermékeket és enzimeket termelnek. Felhasználják az oxigént. Felhasználják a patogén mikroorganizmusok számára szükséges tápanyagokat. A patogén baktériumok számára kedvezőtlen feltételeket teremt növekedési faktorok termeldését váltják ki. Az egészséges mikroflóra összetételének megváltozása jelentsen rontja a szervezet immunvédekezésének funkcióit is, amely számos betegség kialakulásához vezethet, de a gasztrointesztinális rendszer betegségei is kiválthatják a bélflóra rendellenességeit. Az utóbbi évtizedben új ismeretekre tettünk szert a bélflóra módosításának lehetőségei terén és jelentősen bővültek ismereteink a bélflóra megváltozása által kiváltott betegségek megelőzésére és therápiájára vonatkozó új szempontok terén is.
Probiotikumot az élelmiszerek egy része, mint például a tejtermékek, húsárúk, egyes italok, általában a fermentált élelmiszerek tartalmaznak. A probiotikumok a bélnyálkahártya epithel-sejtjein lévő receptorokhoz tapadva (adhézió) kompetícióba lépnek a kórokozó baktériumokkal. Az epithel sejtek és a probiotikus baktériumok kölcsönhatását gyakran nevezik „párbeszédnek” (crosstalk), aminek eredményeként a baktériumok képesek a mukózális immunrendszer erősítésére, emellett olyan metabolitokat termelnek, amelyek protektív tápanyagok, (pl. rövid szénláncú zsírsavak), ehhez prebiotikumokat, oligoszacharidokat használnak fel. A probiotikumok alkalmazásánál dönt fontosságú, hogy a táplálékkal vagy étrendkiegészítő formájában bevitt baktériumok képesek legyenek eljutni a vastagbélbe és ott megtelepedve kolonizálódni.
A normál bélflóra helyreállításának a jövőben egyre nagyobb teret kell kapnia mind a betegségek megelőzésében, gyógyszeres kezelések kiegészítőjeként, valamint számos betegség kezelésében is. A probiotikumok lehetséges alternatívái vagy konkurensei lehetnek a hagyományos antimikróbás kezeléseknek is. Relatív biztonságuk, kiváló tolerálhatóságuk alapján nemcsak antibiotikus kezelések után, hanem mint first-line terápia is szóba jöhetnek, amikor ez klinikailag indokolt. A probiotikus terápia elterjedése gyökeresen megváltoztathatja kezelési szokásainkat, és jelentős szerepet tölthet be számos betegség megelőzésében is.
Horváth Norbert gastro coach