Probiotikumok az egészségben

A  XX.  század  utolsó  két  évtizedében  került  a  tudományos  érdeklődés  középpontjába  a bélmikroflóra  hatásának  vizsgálata  az  emberi  egészségre.  Ma  már  általánosan  elfogadott, hogy   a   bélmikroflóra    több,   mint   ötszázféle,    a    szervezetünkkel   szimbiózisban   és mikroorganizmus,  amely  a  szervezet  homeosztázisának  fenntartásában  jelentős  szerepet  tölt be.

Az egészséges mikroflóra aktivitásának köszönhetően a vastagbél sokrét biokémiai funkcióval rendelkező emésztőszervként működik, amelyről régóta ismert, hogy az egyensúlyának felborulása esetén betegségek következhetnek be.

A kialakult bélflóra integritása tehát rendkívül fontos a szervezetünk számára. Jelenlétével és tevékenységével megakadályozza a patogén baktériumok megtelepedését. Gátolja a patogén baktériumok átjutását a bélfalon, ezzel megakadályozva más szervek fertzdését. Szabályozza a bélmotilitást. Az epesavak dekonjugációjával elsegíti az enterohepatikus körforgást. A koleszterint átalakítja coprostanollá, elősegítve kiürülését. Elsegíti az androgén és ösztrogén hormonok enterohepatikus körforgását. Gátolja a mucin lebontását. Stimulálja a bél immunrendszerét és az immunglobulin termelést. Serkenti különböző növekedési faktorok termelését. Szerepet játszik egyes vitaminok termelésében. Hatást gyakorol különböző gének expressziójára. Részt vesz a rövid szénláncú zsírsavak termelésében és átalakításában. Lebont néhány, az ember emésztőnedvei által nem emészthető szénhidrátot. A laktóz bontásával javítja a laktózintoleranciát. Lebontja a vastagbélbe kerül zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat.

A patogén mikroorganizmusokra toxikus anyagcseretermékeket és enzimeket termelnek. Felhasználják az oxigént. Felhasználják a patogén mikroorganizmusok számára szükséges tápanyagokat. A patogén baktériumok számára kedvezőtlen feltételeket teremt növekedési faktorok termeldését váltják ki. Az egészséges mikroflóra összetételének megváltozása jelentsen rontja a szervezet immunvédekezésének funkcióit is, amely számos betegség kialakulásához vezethet, de a gasztrointesztinális rendszer betegségei is kiválthatják a bélflóra rendellenességeit. Az utóbbi évtizedben új ismeretekre tettünk szert a bélflóra módosításának lehetőségei terén és jelentősen bővültek ismereteink a bélflóra megváltozása által kiváltott betegségek megelőzésére és therápiájára vonatkozó új szempontok terén is.

Probiotikumot az élelmiszerek egy része, mint például a tejtermékek, húsárúk, egyes italok, általában a fermentált élelmiszerek tartalmaznak. A probiotikumok a bélnyálkahártya epithel-sejtjein lévő receptorokhoz tapadva (adhézió) kompetícióba lépnek a kórokozó baktériumokkal. Az epithel sejtek és a probiotikus baktériumok kölcsönhatását gyakran nevezik „párbeszédnek” (crosstalk), aminek eredményeként a baktériumok képesek a mukózális immunrendszer erősítésére, emellett olyan metabolitokat termelnek, amelyek protektív tápanyagok, (pl. rövid szénláncú zsírsavak), ehhez prebiotikumokat, oligoszacharidokat használnak fel. A probiotikumok alkalmazásánál dönt fontosságú, hogy a táplálékkal vagy étrendkiegészítő formájában bevitt baktériumok képesek legyenek eljutni a vastagbélbe és ott megtelepedve kolonizálódni.

A normál bélflóra helyreállításának a jövőben egyre nagyobb teret kell kapnia mind a betegségek megelőzésében, gyógyszeres kezelések kiegészítőjeként, valamint számos betegség kezelésében is. A probiotikumok lehetséges alternatívái vagy konkurensei lehetnek a hagyományos antimikróbás kezeléseknek is. Relatív biztonságuk, kiváló tolerálhatóságuk alapján nemcsak antibiotikus kezelések után, hanem mint first-line terápia is szóba jöhetnek, amikor ez klinikailag indokolt. A probiotikus terápia elterjedése gyökeresen megváltoztathatja kezelési szokásainkat, és jelentős szerepet tölthet be számos betegség megelőzésében is.

Horváth Norbert gastro coach

Shopping Cart

Vásároljon 25 000 Forint felett és ajándékba kap egy csomag probiotikumot, mely 4 féle algát tartalmaz!

Scroll to Top