Stressz és gyulladás

Nem meglepő, hogy napjainkban a tudomány fejlôdése következtében egyre több streszszort azonosítunk, illetve a stresszre adott válaszreakció egyre több elemét fedezzük fel. Másrészrôl viszont az is igaz, hogy a modern társadalomban jelentősen megnőtt a stresszorok száma, azaz egyre több stresszel kell megküzdenünk.

Az pedig, hogy mennyire sikeresen, azt az úgynevezett stresszbetegségek egész sora, valamint a krónikus stressz szindróma elterjedése és népbetegséggé válása jelzi. 

A stressz egyik legfontosabb betegségkeltô mechanizmusa a gyulladásos folyamatok befolyásolása. Az immunrendszernek a stresszre adott válaszreakciója régóta ismert jelenség. 


 

A stresszreakció során a szervezetnek elemi érdeke, hogy például egy bejutott kórokozó ellen megvédje a szervezetet a megfelelô immunválasz révén, azonban az már kevésbé, hogy a szövet károsodás olyan mértékû legyen, ami már veszélyezteti a túlélést. Lényegében tehát a gyulladást elôsegítő és a gyulladásellenes faktorok olyan kényes egyensúlyára van szükség, amely nemcsak a védelmet biztosítja, hanem az allosztázist is. Ezért a stressz egyaránt serkenti mindkét folyamatot, amihez a kortizol gyulladáscsökkentô hatása is hozzájárul. Azonban a krónikus és folyamatos stresszhatásnak kitett szervezet eme kényes egyensúlya már könnyen felborul , és így a felszaporodott citokinek mint immunmoduláló anyagok szerepet játszanak olyan kórfolyamatokban, mint a kardiovaszkuláris betegségek vagy a magasvérnyomás-betegség kialakulása, a krónikus gyulladás pedig hozzájárul a daganatos betegségek, a diabétesz mellitusz, a denegeratív mozgásszervi betegségek vagy akár a depresszió létrejöttéhez. A betegséggenezisben sejtszinten az egyensúly megbomlása és az antioxidánsok csökkenése révén a szabad gyökök felszaporodása jelent veszélyt. 

Míg a fajfejlődés korai szakaszában a stresszorokra adott gyors válaszreakció a túlélés záloga volt, egy állandóan változó, viselkedési kihívásokkal teli társadalomban, ahol kevésbé a nyílt, akut stresszeknek van kitéve az egyén, sokkal inkább a látens, sokszor vélt kockázatoknak, a stressz tűrés az, ami biológiai elônyt élvezhet. Vajon az egykor evolúciósan elônyt jelentô reakció képes volt-e alkalmazkodni a modern társadalom kihívásaihoz? Ha a modern népbetegségek (kardiovaszkuláris, daganatos, autoimmun, mozgásszervi, mentális betegségek, krónikus gyulladásos kórképek) arányát tekintjük, akkor a válasz egyáltalán nem kedvezô. Természetesen a modern társadalom kihívásaihoz igen nehéz alkalmazkodni, fôleg azért, mert a társadalmi normák sok esetben ellentmondanak a biológiailag optimális létezés követelményeinek. Hiába a sok tudományos ismeret, ha nem vagyunk képesek azt a modern társadalomban hatékonyan alkalmazni.

Természetesen nem kevés kivétel van, számos módszer és megközelítési mód, hogy segítsük a testnek a stressz feldolgozását és ezáltal a gyulladások elkerülését vagy ha ez már mégis megtörtént, akkor a természetes úton történő gyógyulást.

Horváth Norbert gastro coach

Shopping Cart
Scroll to Top