Stressz hatása a várandóságra II.

Az a bámulatos mód, ahogyan az anyai test védő és tápláló környezetet biztosít az emberi magzat számára, könnyen megakadályozhatja annak felismerését, hogy a magzat még a méhben sem független a külvilágtól.

A modern kutatások rámutatnak, hogy a szervezetre nem csak a közvetlen környezete, de a méhen kívüli világ is hat. A méhen belüli környezetben a magzatot számos módon érhetik külső hatások. Az anya emésztőrendszere és szívműködése hangforrás, mozdulatai mozgásingerekkel járnak. A magzat az anya hasfalán át léphet érintkezésbe az anyán kívüli világgal, kevésbé közvetlenül pedig a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül.

Tápanyagok, oxigén, egyes vírusok és néhány pontenciálisan veszélyes vegyület is keresztüljut a méhlepényen át a magzatba. Az anya élményei, érzelmei, betegségei, táplálkozása és társadalmi körülményei ezeken a biológiailag közvetített módokon érinthetik a még meg sem született gyermeket. Az, hogy ismerjük a tágabb környezet hatásait a fejlődő magzatra, több okból is fontos: – a környezetből származó anyagok és ingerek erősen befolyásolhatják a magzat fejlődését – a magzat környezetre adott válaszai jelezhetik a megszülető gyermek viselkedésbeli képességeit – bizonyos drogok mérgek és betegségek árthatnak a magzatnak, ezért fontos, hogy a leendő szülők megértsék a veszélyeket és ennek alapján megelőző intézkedéseket tehessenek.

 A magzatra az érzékeire közvetlenül ható ingereken kívül az anya testi, társas és pszichológiai állapota is hatással van. Ezek a hatások az anyában bekövetkező változások folytán a méhlepényen keresztül jutnak el a magzathoz. Az anya testében olyan tényezők is előidézhetnek kémiai változásokat, mint a gyermek iránti attitüdje, érzelmi állapota, az általa evett ételek és általános egészségi állapota. Sok terhes nőkkel és újszülöttekkel foglalkozó orvos gyanítja, hogy a nő közérzete és terhességéhez való viszonya befolyással van a magzat és a megszülető gyermek egészségére. Ezt a gyanút azok az adatok támasztják alá, amelyek szerint, ha egy nőnek együtt érző társa és más támogató családtagjai, biztos állása és kielégítő lakáskörülményei vannak, vagyis rendelkezésre állnak a biztonság érzetét nyújtó tényezők, növekszik annak az esélye, hogy egészséges gyermeke születik. Míg ezzel szemben a stressz által terhelt, vagy érzelmi egyensúlyából kibillentett anya olyan hormonokat (adrenalint és kortizont) választ ki, amelyek átjutnak a méhlepényen és mérhető hatással vannak a magzat mozgásos aktivitására. 

Sajnos az ember nem állíthatja meg maga körül az életet, amíg terhes, ilyenkor is érhetik olyan hatások, amelyek nagy szomorúság, félelem, esetleg állandó stressz kiváltói lesznek. Azok között a viszonylag kiváltságos körülmények között , amelyekben az iparosodott országok középosztálya él, a nők nagy része kevés stresszt él át a terhessége folyamán. De a világ legtöbb asszonya szegénység közepette, nehéz körülmények között él, és aggódhat amiatt, hogyan látja el gyermekét születése előtt és után. Ilyen viszonyok között elkerülhetetlen a stressz, még az együtt érző társ vagy a rokonok terheket könnyítő segítsége ellenére is. A stressz hatására felszabaduló kortizol, adrenalin és noradrenalin álmatlanságot, gyomor-bélrendszeri panaszokat, súlyos esetben pedig a méhizomzat összehúzódását és ezáltal koraszülést eredményezhet. A méh kontrakciók az esetek többségében gyógyszerekkel jól uralhatók, ám a kezelés helyett a hangsúlyt azonban a megelőzésre kell fordítani, vagyis kerülni kell a stressz keltő helyzeteket.