Szabadgyökök és antioxidánsok

Az élőlények energiatermelő folyamataiban túlnyomórészt oxidatív folyamatok szerepelnek. Így van ez az embernél is.

A szabadgyökök képződhetnek enzimatikus hatás következtében (oxidázok, reduktázok tevékenységének eredményeként), vagy nem enzimatikus úton, rendszerint vas közreműködésével. A ROS és speciálisan a szabadgyökök képződését az életmóddal összefüggő és környezeti tényezők is elősegíthetik (exogén oxidatív stressz).

Ilyen faktor a dohányzás, a kimerítő tréning, a táplálkozásban az aránytalanul sok, többszörösen telítetlen zsírsav, éspedig az n-6 család tagjai. A környezetben megjelenő levegőszennyező anyagok (pl. ózon, nitrogéndioxid), a radioaktív sugárzás, az ibolyántúli sugárzás, az oxido-redukciós jelenségeket befolyásoló fémionok (pl. a vas) ugyancsak megkönnyítik a szabadgyökök keletkezését. Hasonló következménnyel jár egyes gyógyszerek szedése, vagy a különböző gyulladásos folyamatok. A fokozott mennyiségben termelődő szabadgyököket a közömbösítő mechanizmusok már nem képesek hatástalanítani, ezért azok károsítják a sejteket, és ílymódon számos betegség kockázatát növelik, egyebek között a szív- és érrendszeri betegségekét, a rosszindulatú daganatokét, a légúti kórképekét. 

A ma általánosan elfogadott vélemény szerint az oxidált LDL-koleszterinnek döntő szerepe van az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulásában. A lipid-oxidáció másodlagos termékei (aldehidek) károsítják a sejtek öröklési anyagát hordozó DNS-t (dezoxiribonukleinsavat), ami mutációkhoz vezethet, és végeredményben szintén a sejtműködést károsítja. Az aldehidek befolyásolják a szénhidrátokat is, amelynek következménye a sejtreceptorok változása (a specifikus receptorok felhasználásával kapcsolódnak a sejtekhez a működésüket reguláló anyagok), valamint az izületek „kenését” szolgáló synoviális folyadék viszkozitásának csökkenése, ami az izületi felületek gyors kopását, elhasználódását eredményezi. Az oxidatív hatások következtében gyorsulnak az öregedési folyamatok, hiszen ezek jelentős mértékben involválják az előbbi jelenségeket de – oxidatív stressztől mentes körülmények között – sokkal lassabban zajlanak le.

Teljesen nyilvánvaló, hogy ezekkel, a normál élettani funkciókat károsító, behatásokkal szemben a szervezetnek kellően hatékony védekező, közömbösítő mechanizmussal kell rendelkeznie, amely meglehetősen bonyolult, összetett struktúra. Biológiai rendszerek az oxidatív tényezőket többféle antioxidatív mechanizmus útján tartják ellenőrzésük alatt, visszaszorítják az oxidatív katalizátorok és szabadgyökök reaktivitását. 

A mai ember életvitele és szennyező anyagokban sajnálatosan bővelkedő környezete miatt kétségtelenül fokozott mértékben van kitéve mindazoknak a hatásoknak, amelyek eredményeként számolni kell a szervezetünkben kialakuló ROS hátrányos következményeivel, az elimináló mechanizmusok növekvő igénybevételével és ennek következtében kapacitásuk elégtelenségével. A közömbösítő rendszer támogatásának, hatékonysága emelésének egyszerű és eredményes módszere az étrend megfelelő összeállítása. A táplálék számos komponense, esszenciális vagy nem esszenciális, részt vehet ebben az antioxidatív védekezésben. Mivel az oxidáció – ahogyan ezt fentebb bemutattuk – számos idült betegséggel van összefüggésben, különleges figyelem fordítanak újabban a szövetek oxidatív potenciálja kedvező irányú étrendi befolyásolásának tanulmányozására, az elvi és gyakorlati vonatkozások tisztázására.

A betegségek megelőzése területén szerzett gyakorlati táplálkozási tapasztalatok alapján végzett tudományos kutatások mutattak rá arra, hogy a növényi eredetű élelmiszerekben számos olyan összetevő van, amely hatékonyan erősíti az emberi szervezet antioxidáns védekezési potenciálját. Ugyanakkor költséges klinikai vizsgálatokból kiderült az is, hogy naiv törekvés a kedvező egészségi hatás alapján valamiféle csodálatos gyógyszert, panaceát, a fémeket arannyá, ezüstté, a betegséget egészséggé változtató, az életet kívánság szerint meghosszabbító bölcsek kövét felfedezni.

A kutatások során arra is fény derült, hogy a tápláléknak nemcsak antioxidatív tulajdonságai jelentenek előnyt, hanem sok más olyan élettani hatás is megfigyelhető, amelyek túlmutatnak a tápanyagok közvetlen biológiai következményein, bizonyos funkciókat erősítenek, hatékonyabbá teszik a szervezet védekező rendszerének működését. Ebből jött létre a funkcionális élelmiszerek fogalma, és alakították ki ezek minősítési, eljárási szabályait, elsőként Japánban. A funkcionális élelmiszerek elnevezése Japánban „meghatározott egészségi hasznosságú élelmiszerek”. Ezek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek tápláló jellegük mellett elősegítenek egyes testi funkciókat: erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, hozzájárulnak betegségek megelőzéséhez, mint pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, gyorsítják a betegségek utáni felépülést, javítják a fizikai állapotot, és lassítják az öregedést. A funkcionális élelmiszerek csak az egészéges étrenddel és életvitellel összefüggésben értelmezhetők, nem egészségmegőrző vagy betegségmegelőző csodaszerek. 

Horváth Norbert gastro coach

 

Shopping Cart

Vásároljon 25 000 Forint felett és ajándékba kap egy csomag probiotikumot, mely 4 féle algát tartalmaz!

Scroll to Top