A táplálkozásból adódó megbetegedések egyre növekvő tendenciája, világméretű probléma. Ennek oka egyrészt a nem egészségtudatos táplálkozás, másrészt becslések szerint a szennyező anyagok mintegy 10 százaléka a levegővel, 20 százaléka a vízzel, a maradék 70 százalék pedig a fejenként évente elfogyasztott, több mint fél tonna élelmiszerrel jut az emberek szervezetébe.
Az élelmiszerekbe az egyes káros összetevők szándékosan kerülnek, ilyenek az élelmiszer valamilyen tulajdonságát javító, E-számmal jelölt adalékanyagok, melyekből évente körülbelül 3 kilogrammot fogyaszt egy átlagos lakos. A nagyobb problémát azok a vegyi anyagok jelentik, amelyekről nem is tudunk, vagy egy esetleges konyhatechnológiai alkalmazás során nem gondolunk rá (pl. nitrát). Sokféle vegyi anyag akaratlanul, ezért ingadozó mennyiségben jut élelmiszerereinkben. Lehetséges szennyező források a növényvédő és állatgyógyászati szerek maradványai, a csomagolóanyagokból esetlegesen kioldódó, és a termékbe a szállítás, a feldolgozás, vagy a konyhai ételkészítés folyamán bekerülő vegyi anyagok is.
Emellett a XXI. századi westend étrendet vizsgálva, a túlzott energiafogyasztás, a túlzott hús-, zsír- és a koleszterin-fogyasztás, a cukorfogyasztás, a konyhasófogyasztás, alkoholfogyasztás, alacsony diétás-(élelmi)rost-fogyasztás, az alacsony vitamin- és ásványianyag-fogyasztás jellemezte. A tartósított élelmiszerek bevitele jellemző a mai fejlett országok társadalmára.
Az elhízás napjainkban a közepesen fejlett és az iparilag fejlett országok egyik legnagyobb népegészségügyi problémája. Mára az elhízást a WHO, az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította. Az orvostudomány fejlettsége ellenére az elhízás nehezen kezelhető betegség, ami a szervezet raktározott zsírszövetének lassú, akár több évtizeden keresztül tartó felszaporodásával járhat. Az elhízás általában primer típusú, azaz a túlzott energiabevitel, a helytelen táplálkozás miatt alakul ki, súlyosbító tényezőként jelentkezhet a rossz genetikai háttér, a stressz, a mentális megterhelés miatti fölösleges nassolás. Ritkán, de előfordulhat, hogy az elhízás hormonális betegségek hatására lép föl. Ezt szekunder típusú elhízásnak nevezik.
A magyar táplálkozáskultúrára jellemző, hogy erősen differenciált, több tényezőtől, így a lakhelytől és tradícióktól is függő szokásrend, amely az évszázadok során alakult, fejlődött, változott. Korunkban a felgyorsult, rohanó világ magával hozta a korábbi családi, közös, nyugodt étkezések megszűnését, ezek helyébe léptek a gyorséttermek, büfék, kifőzdék, ahol a rendelkezésre álló rövid ebédidőben gyorsan lebonyolítható a napközbeni étkezés.
A kiegyensúlyozott táplálkozás az életfolyamatok működéséhez, a munkavégzéshez szükséges energiát, a testépítő fehérjéket, az energiát szolgáltató zsírokat és szénhidrátokat, az anyagcsere szabályozásban résztvevő vitaminokat és ásványi anyagokat olyan mennyiségben és arányban tartalmazza, ami optimálisan biztosítja az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. A fejlett országok népbetegsége az elhízás lett, míg a fejlődő régiókat elsősorban a tömeges éhezés jellemzi.
Horváth Norbert gastro couch