Bélügyi jelentés: a mikrobiom

A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet.

Read More

Támadás az immunrendszer ellen

Bármely betegség kialakulása elsősorban a kiváltó tényezőktől, a személy érzékenységétől, genetikai adottságaitól és a környezeti hatásoktól függ. Az immunrendszernek nem csupán az élő kórokozókkal szembeni küzdelemben van szerepe. Az élettelen anyagok, vegyületek is aktivizálhatják az immunkompetens sejteket.

A dohányzók nyálában fehérjéhez kötött sok szénláncú szénhidrogén, haptén molekulák ellen specifikus ellenanyagokat találtak. A fehérjékhez kötődve ezek a struktúrák megváltoztatják a saját fehérjék immunológiai tulajdonságait, és a szervezet idegenként kezeli őket.

Jó esetben ez a reakció nem irányul a sejtek szerkezeti felépítéséért felelős fehérjék ellen. Ha a testidegen vegyszerek (xenobiotikumok) a szövetközti állomány vagy a sejteket határoló membránok fehérjéivel lépnek kapcsolatba, súlyos autoimmun reakciókat válthatnak ki, ami a magyar lakosság 6-7 %-át érinti. A korábban ismeretlen eredetűnek tartott ízületi és vesebetegségek hátterében a fehérjék megváltozott szerkezete vagy az immunrendszer aktivitásának tévesztése szerepelhet. Az immunkompetens sejtek genetikai állományában (magi DNS-állomány) bekövetkező változások együtt járnak a sejtek funkcióinak megváltozásával. Az autoimmunitásért nem csupán a fehérjék elleni keresztreakciók, hanem a hibás immunválasz is okolható. A környezeti hatások olyan mutációkat eredményezhetnek a sejtek felszínén, amelyek gátolják a T limfociták antigént felismerő képességét, és így tévesztések jöhetnek létre.

A környezethez történő alkalmazkodás egyik kulcsa, hogy adaptációs rendszerünk nyitott genetikai programmal rendelkezik, ezért képes a környezeti kínálat szerint átprogramozni a funkcióikat a közel egymilliárd antigén felismerésére alkalmas rendszeren belül. Ugyanakkor ez a nyitottság az immunrendszert fokozottan érzékennyé teszi azokkal a mutagén, karcinogén anyagokkal szemben, amelyek aktívan átalakítják a DNS-molekula szerkezetét, és megváltoztatják annak információ-tartalmát. Az adaptáció során a genotoxikus hatásra az immunkompetens sejtek rossz információkat közvetíthetnek, ami nem az alkalmazkodást szolgálja. Ez eredményezhet funkcióvesztést vagy tévesztést, immunszupressziót vagy éppen ennek ellenkezőjét, fokozott érzékenységet (allergiát). Amikor egy tiltott klón, amelyből a daganat is kifejlődhet, növekedésnek indul, az ép immunrendszer ezt felismeri, és a tumorsejtek növekedését a természetes ölősejtek (NK-sejtek) mozgósításával megakadályozhatja. Csökkent aktivitású vagy sérült immunrendszerben nagyobb az esély arra, hogy ezek a tiltott klónok észrevétlenek maradnak. Ezért a daganatos betegségek elleni küzdelemben az immunrendszer épségének megóvása elsőrendű feladat. Minden olyan tényező, ami az immunválaszt gátolja, kedvez a daganatok kifejlődésének, és elősegíti a szervezet öregedését.

Minden olyan természetes, vagy mesterségesen előállított vegyületet, molekulát amely az immunkompetens sejtek működését gátolja immuntoxikusnak nevezünk. Az immunotoxicitás következménye lehet az immunszupresszió, az allergia vagy túlérzékenység, az autoimmunitás vagy a daganatok kialakulása. Immunotoxikus anyagokat gyárt a gyógyszeripar éppen a nem kívánt immunreakciók visszaszorítására (szteroidok és gyulladáscsökkentők), vagy növekedésgátló szereket (citosztatikumokat), amelyek nem specifikusan gátolják a citokinek hatását. Az immuntoxikus anyagok legszélesebb csoportját a környezetszennyező anyagok alkotják. Ezek közül is a legjelentősebbek a nehézfémek, főleg a szerves vegyületeik, amelyek egyben rákkeltőek is.

Az immunrendszer összetettségéből adódóan a toxikus anyagok támadáspontja is széleskörű.

* befolyásolhatják bármely immunsejt képződését, érését, osztódását, differenciálódását;

* károsíthatják az immunsejtek működését;

* az immunrendszer szabályozását

Az immunrendszer önszabályozó mechanizmusain kívül jelentős kapcsolatokkal rendelkezik más szövetféleségekkel és szervrendszerekkel. Így szoros kölcsönhatásban van a központi idegrendszerrel és a neuroendokrin hálózattal, ami különösen a stressz kapcsán szembetűnő. 

Mindezekből következően két oldalról támogathatjuk meg a szervezetet, egyrészt az immunrendszer erősítésének irányából, a másik oldalról pedig létfontosságú a stressz csökkentése. 

 

Intolerancia: A folsav

A folsav nagyban hozzájárul a lelki egészséghez és a boldogsághoz. A folsavhiány, illetve a folsav-felszívódási zavarok ugyanis jelentős mértékben hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához, ráadásul ezek a problémák azt is okozhatják, hogy az egyébként depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek nem érik el a kívánt hatást.

Read More

Táplálékallergia: A hisztamin

A táplálkozásból adódó megbetegedések egyre növekvő tendenciája, világméretű probléma. Ennek oka egyrészt a nem egészségtudatos táplálkozás, másrészt becslések szerint a szennyező anyagok mintegy 10 százaléka a levegővel, 20 százaléka a vízzel, a maradék 70 százalék pedig a fejenként évente elfogyasztott, több mint fél tonna élelmiszerrel jut az emberek szervezetébe.

Read More

Táplálékallergia: A kazein

A tej – és ezen belül az anyatej – speciális helyet foglal el a növényi és az állati élelmiszerek között, mert a születés utáni első időszakban – az emlősökhöz hasonlóan – az egyedüli tápláléka az újszülöttnek. A tej ezért minden olyan fontos tápanyagot tartalmaz, különösen a fehérje és az ásványi anyagok vonatkozásában, melyre az újszülöttnek szüksége van a növekedéséhez és a fejlődéséhez.

Read More

Táplálékallergia: A laktóz

A laktóz intolerancia gyakori betegség, melyben a laktáz enzim aktivitása csökkent, ezáltal a laktóz nem bomlik el két összetevőjére, glukózra és galaktózra.

Read More

Férfiak vagy nők bírják jobban a stresszt?

A pszichoszociális stresszorok az egyént a különbözô életterületeken érô kihívások, elvárások során keletkeznek, amelyek nem választhatóak el az egyén e területeken felvállalt szerepeitôl. A stresszorok értékelésében és a kiváltott válaszokban észlelhetô nemi különbségek a biológiai különbözôségeken túl az eltérô társadalmi szerepekbôl, a különbözô szerepek összeegyeztetésébôl, a minôsítés különbözôségeibôl és az eltérô megküzdési technikákból is eredhetnek.

Read More

A belső béke illata: cédrus

A cédrus égig nyúló alakja már az emberiség korai írásos emlékeiben megtalálható. Pakisztán nemzeti fája, Libanon nemzeti zászlajának nemes növénye, és hindu legendák őrzik hírét. De nem csak az ősi keleten övezi mély tisztelet. Az ókori római költő, Vergilius is megénekelte fenséges mivoltát. Mi a cédrus olajjal tisztelgünk sokszínű segítségnyújtása előtt.

Read More

Stressz és gyulladás

Nem meglepő, hogy napjainkban a tudomány fejlôdése következtében egyre több streszszort azonosítunk, illetve a stresszre adott válaszreakció egyre több elemét fedezzük fel. Másrészrôl viszont az is igaz, hogy a modern társadalomban jelentősen megnőtt a stresszorok száma, azaz egyre több stresszel kell megküzdenünk.

 

Az pedig, hogy mennyire sikeresen, azt az úgynevezett stresszbetegségek egész sora, valamint a krónikus stressz szindróma elterjedése és népbetegséggé válása jelzi. 

A stressz egyik legfontosabb betegségkeltô mechanizmusa a gyulladásos folyamatok befolyásolása. Az immunrendszernek a stresszre adott válaszreakciója régóta ismert jelenség. 


 

A stresszreakció során a szervezetnek elemi érdeke, hogy például egy bejutott kórokozó ellen megvédje a szervezetet a megfelelô immunválasz révén, azonban az már kevésbé, hogy a szövet károsodás olyan mértékû legyen, ami már veszélyezteti a túlélést. Lényegében tehát a gyulladást elôsegítő és a gyulladásellenes faktorok olyan kényes egyensúlyára van szükség, amely nemcsak a védelmet biztosítja, hanem az allosztázist is. Ezért a stressz egyaránt serkenti mindkét folyamatot, amihez a kortizol gyulladáscsökkentô hatása is hozzájárul. Azonban a krónikus és folyamatos stresszhatásnak kitett szervezet eme kényes egyensúlya már könnyen felborul , és így a felszaporodott citokinek mint immunmoduláló anyagok szerepet játszanak olyan kórfolyamatokban, mint a kardiovaszkuláris betegségek vagy a magasvérnyomás-betegség kialakulása, a krónikus gyulladás pedig hozzájárul a daganatos betegségek, a diabétesz mellitusz, a denegeratív mozgásszervi betegségek vagy akár a depresszió létrejöttéhez. A betegséggenezisben sejtszinten az egyensúly megbomlása és az antioxidánsok csökkenése révén a szabad gyökök felszaporodása jelent veszélyt. 

Míg a fajfejlődés korai szakaszában a stresszorokra adott gyors válaszreakció a túlélés záloga volt, egy állandóan változó, viselkedési kihívásokkal teli társadalomban, ahol kevésbé a nyílt, akut stresszeknek van kitéve az egyén, sokkal inkább a látens, sokszor vélt kockázatoknak, a stressz tűrés az, ami biológiai elônyt élvezhet. Vajon az egykor evolúciósan elônyt jelentô reakció képes volt-e alkalmazkodni a modern társadalom kihívásaihoz? Ha a modern népbetegségek (kardiovaszkuláris, daganatos, autoimmun, mozgásszervi, mentális betegségek, krónikus gyulladásos kórképek) arányát tekintjük, akkor a válasz egyáltalán nem kedvezô. Természetesen a modern társadalom kihívásaihoz igen nehéz alkalmazkodni, fôleg azért, mert a társadalmi normák sok esetben ellentmondanak a biológiailag optimális létezés követelményeinek. Hiába a sok tudományos ismeret, ha nem vagyunk képesek azt a modern társadalomban hatékonyan alkalmazni.

Természetesen nem kevés kivétel van, számos módszer és megközelítési mód, hogy segítsük a testnek a stressz feldolgozását és ezáltal a gyulladások elkerülését vagy ha ez már mégis megtörtént, akkor a természetes úton történő gyógyulást.

Ősi hit és gyógyítás: a tömjén

A tömjént vallási szertartásokon és világi ünnepeken egyaránt régóta használják füstölőszerként. Tömjénfüsttel köszöntötték a királyokat, fejedelmeket Indiától Rómáig, de a halotti máglyákon is tömjén füstölt. Kezdetben a „tömjén úton” szállították, amely Dél-Arábiából (a mai Jemenből) indult a Közel-Kelet országaiba, és egyike az emberiség legrégebbi világkereskedelmi útvonalainak.

Read More