A pszichoszociális stresszorok az egyént a különbözô életterületeken érô kihívások, elvárások során keletkeznek, amelyek nem választhatóak el az egyén e területeken felvállalt szerepeitôl. A stresszorok értékelésében és a kiváltott válaszokban észlelhetô nemi különbségek a biológiai különbözôségeken túl az eltérô társadalmi szerepekbôl, a különbözô szerepek összeegyeztetésébôl, a minôsítés különbözôségeibôl és az eltérô megküzdési technikákból is eredhetnek.
A pszichoszociális stresszorok adódhatnak a külső körülmények változásaiból, de nemcsak konkrét környezeti ingerek válthatnak ki stresszt, hanem az egyén gondolatai mintegy belső stresszforrásként is fenntarthatják a feszültséget.
A nemi szerephez kapcsolódó viselkedés kialakításában szintén szerepet játszik a személyes helyzetészlelés, a kapcsolódó elvárások és a személy önmagához való viszonya. A stresszhelyzetek többszöri, kényszeres újragondolása gyakoribb nők körében, ez a típusú megküzdés pedig prediktora a krónikus feszültségnek, a csökkent énhatékonyságnak és a depresszív tünetek kialakulásának.
A társas kapcsolatok kiemelkedő jelentőséggel bírnak az egyén, a közösségek és a társadalmak életében. A társas helyzetek, a kapcsolati problémák jelentős stresszforrások lehetnek, míg a támogató társas kapcsolatok a megküzdést segítve a stressz csökkentésében játszanak szerepet. A társas támogatás keresése, a segítségkérés, a probléma megosztása egyike a leggyakoribb megküzdési mechanizmusoknak.
Az ellenséges házastársakat magas adrenalin- és noradrenalinszint jellemezte, ami csökkenti az immunaktivitást, míg az alacsony ellenségességet mutató csoportban az immunstimuláns prolaktin szintje volt magasabb. Mind fiatal, mind idősebb házaspároknál megfigyelhető volt, hogy egy probléma megbeszélése során a házastárs negatív, elutasító vagy ellenséges viselkedése elhúzódó stresszreakciót váltott ki a nőkben, míg férfiaknál sokkal enyhébb volt a mért élettani reakció.
A nôk stresszre való fokozottabb érzékenységének egyik magyarázata lehet, hogy a nőket több jelentős környezeti hatás éri, míg az észlelés, a minősítés különbségei is okozói lehetnek a nemi különbségeknek. Ez alapján lehetséges, hogy a nők több olyan helyzetet élnek meg stresszként, amelyet a férfiak nem tekintenek annak. A nőkre fokozottabban jellemző, a helyzeteket elemző, továbbgondoló ruminációs tendencia több belső stresszt eredményezhet.
Az élet értelmességének szintje a nők esetében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál, a stresszorok magasabb és az általános jóllét alacsonyabb szintje ellenére. Ebben az eredményben is szerepet játszhat a nők fokozottabb hajlama a stresszhelyzetek és egyéb élethelyzetek erőteljesebb megélésére, kognitív értékelésére. Az élet értelmességének mutatójával a társas életre vonatkozó stresszorok (házastársi stressz, munkahelyi támogatás) mindkét nem esetében összefüggést mutatnak, az élet értelmességének érzetét a nők esetében nagyobb mértékben magyarázhatják a külső streszszorok.
A stressz csökkentésére, szorongások elűzésére mi a vetiver olajat ajánjuk.
Horváth Norbert gastro coach