A táplálkozásból adódó megbetegedések egyre növekvő tendenciája, világméretű probléma. Ennek oka egyrészt a nem egészségtudatos táplálkozás, másrészt becslések szerint a szennyező anyagok mintegy 10 százaléka a levegővel, 20 százaléka a vízzel, a maradék 70 százalék pedig a fejenként évente elfogyasztott, több mint fél tonna élelmiszerrel jut az emberek szervezetébe.
Az élelmiszerekbe az egyes káros összetevők szándékosan kerülnek, ilyenek az élelmiszer valamilyen tulajdonságát javító, E-számmal jelölt adalékanyagok, melyekből évente körülbelül 3 kilogrammot fogyaszt egy átlagos lakos.
Az ételadalékokra adott reakció lehet allergiás, illetve előfordulhat ételintolerancia is. Az ételallergia az ételintoleranciával szemben a szervezet azonnali, heves reagálása bizonyos élelmiszerekre. Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válasza. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt – legtöbbször a fehérjét , és beindítja ellene a védekezési reakciót. Az allergia tüneteit akkor látjuk, amikor a védekező ellenanyagok harcra kelnek a veszélyesnek vélt összetevővel Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszélyhelyzet aktiválja az immunrendszert, aminek eredménye többek között Ig-E ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, az nagy mennyiségű, előre legyártott IgE ellenanyagokat és más kémiai vegyületeket (pl. hisztamin) szabadít fel. A szervezet reakciójának a célja eliminálni a veszélyesként felismert anyagot a szervezetből. A felszabadult hisztamin tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben. Az immunválasz eredménye az allergiás tünetek megjelenése. A tünetek fajtája attól függ, hol szabadul fel nagyobb mennyiségű hisztamin a szervezetben. Ha az orr-garat részen, akkor az orrviszketéssel, orrdugulással, orrfolyással, garatviszketéssel, gégeödémával járhat. Ha a bőrön, úgy csalánkiütés, ekcéma jelentkezhet. Ha a gyomorbélrendszerben, akkor hasi fájdalom, hasi görcsök, hasmenés, hányás lehet az eredménye. Sokszor azonban a tünetek keverve jelentkeznek egyszerre több szervben is. Az ételallergia sokszor családon belüli halmozódást mutat, ami az öröklődési lehetőséget veti fel.
A felszabaduló és a keringésbe kerülő, illetve a táplálékkal bevitt hisztamin lebontásáért a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim felelős. Ha a bélfalban található enzim működése öröklötten, vagy valamilyen betegség (például a belek gyulladásos vagy daganatos betegségei, kemoterápia okozta károsodás), gyógyszer- vagy alkoholfogyasztás miatt szerzetten csökkent, vagy túlságosan nagy mennyiségű hisztamin jut be, amit nem képes lebontani, akkor különböző tüneteket okozhat, ezt nevezzük hisztaminintoleranciának. A szerzett hisztaminintolerancia lehet átmeneti és ebből adódóan visszafordítható, ha a kiváltó ok megszűnik.
Magas hisztamintartalmú élelmiszerek:
- érett sajtok
- savanyúságok (káposzta, uborka stb.)
- borok
- feldolgozott, füstölt húsok, halak, konzervek
- nem megfelelő élelmiszeripari feldolgozás miatt baktériumokkal szennyezett ételek,
Kisebb mennyiségben, de ezek az élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint:
- friss tejtermékek
- friss húsok, hal
- friss zöldségek, gyümölcsök
- fagyasztott zöldségek
Ételek, melyek serkenthetik a hízósejtekből a hisztaminfelszabadulást:
- citrusfélék, eper, paradicsom, spenót, mogyoró, dió
- élelmiszer adalékanyagok, ízfokozók
Gyógyszerek is előidézhetnek hisztaminfelszabadulást vagy gátolhatják a DAO enzimet:
- izomlazítók
- fájdalomcsillapítók (pl. a nemszteroid gyulladásgátlók, acetyl-szalicilsav, morfium)
- vérnyomáscsökkentők (pl. verapamil)
- antibiotikumok (cefuroxim, klavulánsav)
- köptetők (acetyl-cisztein, ambroxol)
Horváth Norbert gastro coach